Blockchain konferencia tanulságai – 2018.11.08

Ahogy ígértem, röviden beszámolok a november 8-9-ei B-DAY 2.0 nevű nemzetközi blockchain konferencia legfőbb tanulságairól.

Két részre bontom, mert azért annyira nem lett rövid 🙂

Nagyjából 40 előadó volt, köztük Nick Szabo, akitől ered a Bit Gold nevű digitális valuta tervezése, amit nem valósítottak ugyan meg, de a Bitcoin előfutárának tekintik. Illetve tőle ered a smart contract (okosszerződés) kifejezés is, és annak kidolgozása.

Aki ismeri a Bitcoin történetét, tudja, hogy egy rejtélyes, magát Satoshi Nakamoto-nak nevező személy (vagy személyek) tette közzé a Bitcoin rendszerének leírását 2008-ban, illetve magát a rendszert a lánc első (pontosabban nulladik) blokkjával 2009 január 3-án.

Vannak, akik Nick Szaboval azonosítják Satoshi Nakamoto-t, de több egyéb változat is létezik, ezt csak mint érdekesség írom le, a rendezvényen ez tabu téma volt a kérdezz-felelek részben. A másik érdekesség, amit a neve sejtet, hogy az édesapja magyar, aki 56-ban vándorolt ki Amerikába. Sajnos Nick-et nem tanította meg magyarul, csak néhány étel nevét, például a lecsót sorolta a színpadon 🙂

A tanulságok előtt még egy-két fontos megkülönböztetés. A blockchain az maga az adminisztrációs rendszer, amiben létrejönnek és gazdát cserélnek a kriptovaluták. Olyan, mint egy digitális főkönyv. A kriptovaluta kifejezés pedig félrevezető, mert nem feltétlenül kell, hogy a pénzhez hasonló szerepet töltsön be a rendszerben, azaz nem feltétlen tölt be elszámolási egység, értékörző, vagy csereeszköz funkciót.

Befektetői szempontból legalább három féle megközelítése van a témának:
1. Kriptovaluták
2. ICO-k
3. Blockchain technológia alkalmazása

Az első az, amiről szinte mindenki hallott már, hogy a kriptovaluta áremelkedésére játszom. Azaz veszek mondjuk 100 Euróért valamilyen kriptovalutát, például Bitcoint, vagy Ethereumot, és amikor feljebb megy az ára, akkor eladom. Ez nagyon hasonlít a forexezéshez, módszertanában is, illetve abból a szempontból is, hogy erősen spekulatív befektetésről van szó.

A második lényege, hogy még mielőtt kibocsátanak egy kriptovalutát, az előtt fektetek be. Az ICO (Initial Coin Offering) nagyon hasonlít a részvényeknél ismert IPO-khoz (Initial Public Offering), azaz a kezdeti nyilvános részvénykibocsátáshoz. Természetesen alapvető különbségek vannak köztük, de mindkét esetben a kibocsátó cég tőkebevonásáról beszélünk.

ICO esetén hasonlóan a hagyományos startup befektetésekhez a befektetők megpróbálják kitalálni, hogy melyik cég projektje hordoz komolyabb piaci potenciált magában, abba fektetnek x összeget, és ha bejön, akkor a befektető megsokszorozta a pénzét. Ha nem, akkor nagy valószínűséggel lényegében elbukta.

Ez is egy igen magas kockázatú befektetés. ICO esetén tipikusan rengeteg tényezőt megvizsgálnak a befektetők (szintén a hagyományos startupokhoz hasonlóan az üzleti tervtől a management összetételéig), amivel csökkentik a kockázatukat. De még így is rendkívül magas a kockázat.

A harmadik említett megközelítés pedig a blockchain technológia alkalmazása saját vállalkozásban. Ez az, ami leginkább érdekel minket itt, a Befektetőképzőn.

A blockchain alkalmazásának két alapvető célja van: egyrészt magának a technológiának az előnyeit kiaknázni, másrészt tőkét bevonni külső forrásból (azaz itt az ICO kibocsátói oldalán vagyunk). A két cél közül van, aki mindkettőt használja a vállalkozásában, és van, aki csak a technológiai előnyöket aknázza ki. Természetesen olyan is van, aki pusztán tőkebevonásra használja, de az azért elég felemás, ha a technológiára amúgy nincsen szükség. A téma felkapottsága miatt ennek ellenére vannak, akik sikeresen próbálkoznak vele.

Ahogy említettem, minket itt, a Befektetőképzőn az a rész érdekel leginkább, hogy magát a blockchain technológiát, annak előnyeit miként lehet kiaknázni a saját vállalkozásunkban, vállalkozásainkban. Ezt ugyanis én egy olyan, jövőbe mutató technológiai újításnak értékelem, mint amilyen az Internet elterjedése volt. Az Internet mostanra szinte minden vállalkozás számára elkerülhetetlen. A blockchain technológia nem lesz valószínűleg annyira széleskörű, mint az Internet, de hogy megközelíti annak a jelentősségét, abban biztos vagyok.

A konferencia egy jelentős része arról szólt, hogy milyen területeken alkalmazható a blockchain. Erről bővebben a következő részben fogok írni.

Ezek is Érdekelhetnek

Alapozás

A mai napon a két legalapvetőbb befektetési célról írok: – Tőkenövelés – Pénzáramlás (cashflow) Ezeken kívül rengeteg egyéb befektetési cél

Csatlakozz a Facebook csoportomhoz, és a Youtube csatornámhoz, hogy izgalmas, a befektetések széles spektrumát felölelő információkat szerezz.

Légy része Magyarország egyik legnagyobb befektetői közösségének ahol hozzád hasonló gondolkodású és célú emberekkel ismerkedhetsz meg.

Csatlakozz a Befektetképző hírleveléhez!

Már több mint 4353-an tanulnak a Befektetőképzőtől!